Egyetemi élet - level Fauve

Ezt a bejegyzést először szeptember végén (Petőfi vagyok, haha), aztán októberben, az őszi szünet folyamán, november környékén, december valamelyik napján meg akartam írni, de nem jött össze. Még nem forrtak ki a dolgok, ezért úgy döntöttem, hogy az első vizsgaidőszakot is megvárom, így talán teljes képet alkotok a dolgokról. A vizsgaidőszak is megér egy misét, külön bejegyzést tervezek róla...

Én Szombathelyre járok, nyilván elsős vagyok, anglisztika szakos hallgatóként tartanak számon. Maga a város számomra nem volt ismerős túlságosan, néhányszor jártam itt, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy ha anglisztika, akkor ide jövök. Ám ez egészen tavaly  január környékéig volt kérdés számomra. Anglisztika? Bizony! Ez volt az álmom már azóta, amióta angolt kezdtem tanulni, vagyis ötödikben, de kicsit megrettentett a ponthatár. Ráadásul vonzott Győr és a közlekedésmérnöki szak. Meg is jelöltem elsőként, mert jó ötletnek tűnt, de amint közeledett a leadási határidő, amit ugye nálunk kitoltak március 1-ig... Éreztem, hogy nem szabad Győrnek lennie az első helyen, mert egyszerűen nem azzal akarok foglalkozni. Tipikusan olyan döntés volt, amit elhamarkodtam. Épp emiatt megcseréltem a helyeket...


Ezután már nem volt megállás, vártam az érettségit, a nyarat, a felvételi ponthatárokat. Nem is volt durva, hogy konkrétan 257 kerek pont volt anglisztikán a határ, ennél azért lényegesen magasabbat vártam. Mondjuk az azelőtti pontokkal nem kerültem volna be, mindössze 356-ot gyűjtöttem, gyökér vagyok. :DDD Ezután persze beindult a dolog, készülődés, gólyatábor, erről már írtam.

Ekkor be is költöztem a kollégiumba, jelenleg is ott lakom, szerintem nem is váltok albérletre, hacsak nem lesz szükséges. Egy okom lenne rá, az a tanulás. Nekem csend kell hozzá, hogy én mondhassam magamnak az anyagot, és szeretek egyedül lenni közben, mert úgy jobban koncentrálok. Nos, koleszban egyedüllét és csend konkrétan kivitelezhetetlen, ezen változtatnék, ha tudnék. De nem tudok. Haha.

Az oktatás maga az a dolog, amit kicsit máshogy képzeltem. Több angol tárgyat, nyelvi órát vártam, de betudom az első évnek, meg annak, hogy nem lenne órám sem, ha nem raknának be néhány olyan tárgyat, amire nem épül a későbbiekben másik, és/vagy teljesen felesleges. :) Persze most itt magyarázok, de nagyon is lemaradottnak érzem magam, tolnom kell az angolt, hogy a többiek szintjére kerüljek.
Az órarendemet nem szerettem, átlagban volt egy órám délelőtt és délután, nem tartottam ezt így értelmes ötletnek, de ez nem rajtam múlott, talán legközelebb jobbat fogunk ki. A tanárok kedvesek és segítőkészek is, próbálnak korrektek lenni, de nem mindig sikerül. A legtöbbjük tényleg érti a dolgát, bár komoly véleményt nem tudok mondani, mivel sok olyan tárgyam volt, amit ebben a félévben már le is tudtam, ráadásul kevés óránk volt belőle. Persze akad olyan is, akiről nem értem, hogy taníthat egyáltalán, érdekes dolgok ezek. :D

A vizsgákra külön posztot fogok szánni, nem volt egyszerű menet, első vizsgaidőszak, minden új és más, mint egy középsuliban, de végül helyreálltak a dolgok, erről pár nap múlva bővebben. :)

Fontosnak tartom leírni, hogy ez a vélemény fél év tapasztalatai alapján íródott, lehetséges, hogy másképp fogok gondolkozni x idő múlva, nem tudhatom. De most így érzem a dolgokat, majd írok akkor is, ha itthagyom a sulit, remélem, hogy ez csak diplomával a kezemben fog megtörténni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése